Aszód: "Esküszöm"

Este Aszódra egy ragyogó kollégiumba érünk be, ahol a kollégiumvezetővel beszélgetve az eladásokra terelődik a szó

S mi sem természetesebb, hogy kérésének engedve a tanulási időben összehívott srácoknak még tartunk egy előadást a vacsora előtt.

Másnap reggel a másik csatlakozó Aszódi suliból rossz híreket kapunk, amit sajnos megerősítenek a mai útvonal szinte minden pontján az iskolák, ugyanis ma van a "szintfelmérők" írásának napja, s emiatt nemcsak a gyerekek foglaltak, hanem maguk a tanárok is.

Azt mondják, nem is nagyon tudják kihozni a gyerekeket.

Ehhez képest a Művelődési Ház előtt Aszódon igencsak szépen kanyarog a gyerekek sora a kocsik felé.

Kint vannak vagy kétszázan, jó kis szélvédett helyen tartjuk az előadást, majd a Kapitány Avatás után megindul a futás.

De ha már itt tartunk.

Annyit beszéltem erről a Drogmentes Kapitány dologról, és lehet, hogy nem is tudja mindenki, hogy mire esküsznek fel a gyerekek.

Íme a Drogmentes Kapitány eskü 7 pontja:

"Én, .. mint Drogmentes Kapitány esküszöm, hogy jó példával járok társaim előtt a következőkben:

1. Drogmentes életet élek

2. Megmutatom barátaimnak, hogy az élet drogok nélkül vidámabb

3. Segítem Drogmentes Kapitány társamat

4. Többet tanulok arról, hogyan ártanak a drogok az embereknek valójában

5. Elmondom az igazságot az embereknek a drogok káros hatásairól

6. Segítek családomnak és barátaimnak drogok nélkül élni

7. Jó példát mutatok minden gyereknek azzal, hogy elől járok az úton egy drogmentes Magyarországért."

Egyébként az esküt a gyerekekkel együtt le szokták tenni a jelen lévő tanárok is, a nagyobb rendezvényeken pedig mindazok a VIP-k, akik fellépnek velünk, vagy csatlakoznak a Maratonhoz.

Ezt az esküt tette már le többek között Janics Natasa, Martinek János, Sípos Péter, Csollány Szilveszter, Növényi Norbert, Nagy Bandó András valamint számos iskolaigazgató, rendőrkapitány és Polgármester.

Veresegyház: "Bocsánat, de egy kicsit nem bírom."

A mi drága rendőreink már befutásnál lezárják a kereszteződést.

Az előadás maga nagyon jó, s mikor a gyerekek kivonulnak az útra, több mint 100 csatlakozó sorakozik fel a futó kísérő kocsi elé, köztük néhány tanár bringával a biztonság kedvéért.

Arra a kérdésre, hogy ki szeretne kicsit futni a zászlóval, legalább 6 gyerek ugrik elő visongva, velük meg kell egyeznünk, hogy nagyjából 100 méterenként cserélni fognak.

A rendőrautó bekapcsolja a szirénát, kicsit előregurul a kereszteződésbe, a rendőrök kipattannak és lezárják a forgalmat minden irányból.

Öt-től kezdve visszaszámolunk a gyerekekkel, aztán a csapat megindul és mint valami olimpiai menet kanyarodunk ki a főútra.

Ezekben a gyerekekben van valami kitűnő fegyelmezettség és egymásra figyelés.

Hogy miért mondom ezt?

Egyrészt azért, mert rendezetten futnak, nem nagyon rohangálnak keresztbe, egyáltalán nem lökdösik egymást, sőt, néhol integetnek a járókelőknek, néhol meg kedélyesen beszélgetnek egymással.

A már bevált módszer szerint kiválasztunk egy-két idősebb gyereket, s őket kérjük meg arra, hogy segítsenek a kisebbeknél, figyeljenek pl. arra, hogy mindig maradjanak a felező vonalon belül.

Az egyik testesebb legényke nagy szuszogva fut mellettem, s közben azt mondja: "Én még nem voltam ilyenen, de nagyon tetszik"

Egyébként később kiderül, hogy asztmás, és nem nagyon szokott aktívan mozogni, de most itt van és tiszteletre méltó kitartással gyűri a métereket.

Egy másik srác odatipeg mellém, erősen szorítja a szúró oldalát, és pironkodva mondja: "Bocsánat, de egy kicsit nem bírom!" Semmi baj, szépen sétálj ki a járdára és úgy gyere utánunk.

Az egyik srác megbotlik, gyorsan odaugrok mellé felsegíteni és óvni, hogy a többiek nehogy elsodorják. De nincs semmi gond, épp csak térdre esett kicsit, s már áll is be újra a többiekhez, egyetlen villanás volt az egész.

A menet megállás nélkül halad tovább, de hogy milyen jók ezek a srácok, itt bizonyosodik be leginkább, mert egymás után két gyerek is odalép hozzá, fogják a vállát és kérdezik, hogy "minden rendben van, nincs semmi gond"?

Megkapó és egyben megindító ez a gondoskodás és figyelmesség.

És egyben példa értékű is, hogy gyerekek ilyen felelősen viselkedjenek.

S ha picit belegondolunk, pontosan ez a mi célunk is, pont ezt akarjuk elérni, hogy így gondolkodó és így viselkedő gyerekek alkossák a felnövekvő generációt.

Hiszen belőlük lesznek a jövő vezetői

Ócsa: egy kör nem elég

Mivel ez egy elégé szellős nap, a viszonylag szabad autók elkóborolnak kicsit és ellátogatnak pl. az ócsai suliba, ahol mint kiderül, ismerősünk a tesitanár.

Az igazgatóhelyettessel gyorsan megy az egyezkedés, nagyon tetszik neki a program gyönyörűt ír a Vándorkönyvbe és megbeszéljük, hogy jövőre jó nagy közös programot fogunk csinálni.

A jelen helyzetre remek áthidaló megoldásként azt javasolja, hogy a felsősök közül mozgassuk meg azokat, kiknek éppen tesi órája van.

Ez két osztályt, azaz kb. 40 gyereket jelent, de a tanárok őszintén megmondják, hogy nem fűznek túl nagy reményt a dologhoz, mert ezek a nyolcadikos srácok finoman szólva is nem azok a lelkesedős típusok.

Ehhez képest annyira jól veszik az előadást, hogy egyöntetűen leteszik a Kapitány esküt, és semmi pénzért nem mondanának le a futásról, még azzal együtt sem, hogy a futó kocsi nem tud bejönni hozzájuk.

Kivonulunk hát az utcára, kijelöljük a háztömböt, amit körül fogunk futni, és példás rendben megindulunk.

Egyébként a legjobban az példázza, hogy hogyan érezték magukat itt a srácok, hogy ketten azt mondják, ez annyira jó volt, hogy ők futnának még egy kört

És futnak

A program után a szinte döbbent tanárok azt mondják: "Hát ezt nem gondoltam volna"

Szigethalom: rokon lelkek a szaunában

Délután beérkezünk Szigehalomra, ahol a két napos Városnapokat azért bővítették ki 3 naposra, hogy megfelelően fogadni tudják a Maratont.

Rajta van minden plakáton és szórólapon, hogy pénteken a rendezvénysorozat első elemeként drogmentes futás és színpadi programok jönnek, labdarúgó meccsel és Pflum Orsi koncerttel.

Legalább 150 gyerek és felnőtt érkezik a találkozó színhelyére, és fut be velünk a ragyogó színpadhoz, ahol Beleznay Endre, a városi TV, valamint kellemes frissítők és kis sütikék várják a beérkezőket.

Maga a Polgármester úr és az Alpolgármester asszony fogadja a futás, köszönti a gyerekeket, ünnepélyesen megnyitja a Városnapokat, majd miután közösen végighallgatták az előadást, a gyerekekkel és a csapattal együtt teszik le a Drogmentes Kapitány esküt!

Mire az eskü végére érünk, a háttérben már szálingóznak a média válogatott tagjai, hogy barátságos meccset játsszanak a Szigethalmi csapattal.

És hogy teljes legyen a nap, az esti szállásunkon csupa meglepetés vár, hiszen ez egy wellnes szálloda és a ragyogó kék medencékben szinte elszáll a hátunk mögött lévő 41 nap minden fáradtsága.

A szaunában pedig beszélgetés közben a mellettünk lévő úr büszkén meséli, hogy ő maga is futó, sőt, ultramaratonista és rendszeresen jár versenyekre is, szívesen jönne velünk futni egy kicsit.

De az "i"-re az teszi fel a pontot, amikor kiderül, hogy fő tevékenységében drogos gyerekekkel foglalkozik, s személyes tapasztalata szerint a kezelésükben az egyik legjobban használható elem egyrészt a jó példa, másrészt pedig maga a sport

Hát így

Budapest: könnyes búcsúval

A Csepel Pláza és a Boráros tér után a befutás útvonalán meghirdetett 3. csatlakozási pont a Blaha Lujza tér.

A járda tele lelkesült, nevető és tapsoló emberekkel, ölelkezés, régi ismerősök egymásra találása, mint pl. az a 3 srác, akik a start napján egészen Szentendréig eljöttek velünk, most ketten tudtak csak kijönni, de itt vannak, boldogan és futásra készen, és persze ott virítanak a gyors csoportképen is

Itt már egész tekintélyes lesz a menet, legalább 50-en kanyarodunk ki a rendőr motorosok után az útra.

5 méterenként harsogja a tömeg, hogy "Drog-men-tes, drog-men-tes, drog-men-tes!", a járókelők visszaintegetnek, a kocsik dudálnak, egy baba biztonságos kocsijában együtt jön a menettel, mindig másvalaki tolja, majd a menet az Andrássy úton nagy ívben befordul a Hősök tere felé, és mint egy győzedelmes felvonulás, végigvonul a fákkal szegélyezett gyönyörű úton.

A Hősök terén már vár a kamera, s amit az rögzít, az egy valódi csoda, elől és oldalt egymást kiegészítve a rendőr motorosok villogó szirénákkal biztosítják az utat, a zászlók vígan lobognak a szélben a tömeg pedig vonul, menetel, lassú tempóban, de megállíthatatlanul halad előre..

Mint maga a Maraton, ami évek munkájával ér el eredményt, de visszafogni, lelassítani, megállítani nem lehet

A hősök terén, a Műcsarnok előtt aztán ott van vagy 100 ember, üdvrivalgással és tapssal fogadják a beérkező hadat, ott van Németh Lajos, aki még tegnap a Média válogatottal együtt focizott Szigethalmi programunkon, ott van az elmaradhatatlan Martinek Jani, és még szinte ezernek tetsző mosolygós, kedves ismerős arc.

Lassan újra összeállunk, a frissek beállnak a már bemelegedettek mellé, és megindulunk a Városliget felé, az Egészségliget-re, hiszen Magyarország legnagyobb drogellenes rendezvénye erre a két napos hatalmas programra érkezik be, ahová tavaly csaknem 50.000 ember látogatott el.

A színpadon Pflum Orsi már mozgásba hozza a közönséget, mikor a rendőr motorosok felvezetése mellett befutunk, Beleznay Endre fogadja a futókat, először felhívja a velünk futó hírességeket, aztán felmegy az egész maratoni csapat, Braun Móni, a mozgalom Elnöke köszönti a jelen lévőket, és külön is megköszöni a közös futást.

Elhangzanak az idei év eredményei, majd Budapest becsületére mindenki leteszi a Drogmentes kapitány esküt a színpadon lévőkkel együtt, amit a szemben lévő kamera hűen közvetít a hatalmas kivetítőkre

Szinte minden mondatot taps követ.

Csak állunk fent, kezünk a hátunk mögött, nézzük az belőttünk lévő tömeg megannyi mosolygós arcát, fogadjuk a szeretetteli tekinteteket, aztán a Móni azt mondja, "És megyünk jövőre, is, aztán megint és megint és mindaddig, amíg el nem végezzük a dolgunkat és nem kezeljük ezt a problémát Magyarországon."

És megint kitör a taps, éljenzés és hurrá, és néhol könnyek az arcokon.

És mi csak állunk, és tudjuk, hogy a tapsnak most kell véget érnie.

De nem ér véget.

Folyatódik, és még mindig folytatódik, és még mindig és még mindig és még mindig

És hirtelen megértjük, hogy most VÉGE van, hogy hazaértünk, hogy befejeződött, és most nincs tovább, és ezek az emberek értik, hogy 42 napon át az ő jövőjükért, az ő gyerekeik jövőjéért futottunk, hogy az a 16.000 gyerek, aki velünk volt idén, általunk esélyt kapott egy tisztább életre, hogy van esély ebben az országban egy drogmentes, józan értékeken alapuló életre, hogy van remény, létezik megoldás, és hihetetlen mennyiségű jó szándékú ember dolgozik azon, hogy ez így legyen

Úgy sétálunk le a színpadról, hogy azt sem tudjuk, hol vagyunk, úgy beszélgetünk ismerősökkel és úgy fogadunk köszönéseket, hogy szinte nem is látunk arcokat, csak fél füllel halljuk, hogy a színpadon megy tovább a program hastánccal és koncerttel

43 nap minden öröme, fájdalma, küzdelme, élménye, mosolya, megannyi érzékeny története pereg le egy egyetlen villanás alatt

Hazajöttünk

Most jön majd a legkeményebb része, most kell elengednünk egymást, most kell búcsút intenünk, most kell azok nélkül ébrednünk, akikkel másfél hónapon át összekötöttük az életünket egy magasztos cél megvalósításán dolgozva

Csoda volt, csoda, melyből olyan élményekkel gazdagodva jöttünk el, amiket minden jóérzésű embernek a legtisztább szívből kívánunk.

Köszönjük, azoknak, akik velünk voltak és szurkoltak nekünk, köszönjük azoknak, akik támogattak és segítettek minket, és köszönjük Önnek is, hogy elolvasta a történéseinket.

Szeretettel és tiszta szívvel a Drogmentes Magyarországért Maraton 2007 csapata:

Braun Mónika

Fekécs Tímea

Fodor Szilárd

Horváth Richárd

Komondy Bálint

Lagzi Szilvia

Mészáros Szabolcs

Nagy János

Patai István

Varga Xénia

és Soós Zoltán

A maraton során készült képek megtekinthetéséhez és letölthetéshez a www.drogmentes.hu oldalon kattints a "2007" menüpontra, azon belül pedig a "Képes napi beszámolók" mappára.

A korábbi napok beszámolóit elolvashatod a www.drogmentes.hu, a www.rtlklub.hu, www.wellnessujsag.hu, vagy a www.hunrun.com weboldalakon.

Heti beszámolók a www.sportfm.hu, a www.mconet.hu weboldalon.