Gina nem jön többé házhoz

2012. 02. 16.

Drogháború: a szakma fenyegetésről, „tömény katasztrófáról", a kormány komoly fellépésről beszél. Az egyetlen közös nevező: a C lista

 

 

 

Mint arról korábban az Hir24 beszámolt, elkészült a nemzeti drogstratégia úgynevezett C listája, amely nemcsak a tudatmódosító szereket, hanem azok alapvegyületeit is tartalmazza. A kormány honlapján hétfőn megjelent - a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, illetve az ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló – rendelettervezet a tervek szerint március elsején lép hatályba.

Zacher Gábor toxikológus lapunknak korábban arra panaszkodott, hogy a  partidrogok virágzásának véget vetni azért sem egyszerű feladat, mert amint betiltanak egyet, apró változtatásokkal megjelenik egy másik, az előzőhöz nagyon hasonló, így a készítők mindig a törvény előtt járnak egy lépéssel. Márciustól ez változik. Akkortól a szerek törzsképletét tiltják be, hiába tehát minden apró módosítás az összetételen, a szerekkel történő bármilyen tevékenység büntethető lesz.

Gina vs. pizza

A kormányzat a tervezett jogszabály-módosítással szinte azonnal kilenc vegyületcsoportot (például MDPV, methylone, butilon, 4-FA, 4-MEC, JWH) helyezett fel a pszichoaktív szerek listájára. Engedélyhez kötnék, és kizárólag kutatási, illetve rendészeti vagy ipari célra engednék az ilyen szerek forgalmazását és tartását. Azaz a terjesztők készletei ezt követően lefoglalhatók és elkobozhatók lesznek. Lehetőséget kapnak majd a hatóságok arra is, hogy akár próbavásárlással is lecsapjanak a terjesztőkre.

 

Lefoglalt bűnjelek
Fotó: MTI / Vajda János

 

Zacher Gábor üdvözöli a szakma által régóta várt jegyzéket. Mint mondta:jelenleg az interneten oly könnyedén lehet házhoz rendelni a tudatmódosító szereket, mint a pizzát. Az internetes kereskedelem visszaszorítását segíti majd a C lista, amelynek az a lényege, hogy nem konkrét szereket, hanem az alapvegyületeket tiltja be. A hatóságok hatékonyabban tudnak majd fellépni a tudatmódosító szerek kereskedelmével szemben - fejtette ki Zacher Gábor.

„A tiltás, a listák alkotása önmagában nem biztos, hogy megoldja a problémát. A kereskedelemben viszont biztos, hogy előrelépést jelent, de a C lista is csak főként a dizájner drogok netes kereskedelmét tudja majd visszaszorítani" – véli a toxikológus. „Amíg nem sikerül összeállítani egy részletes listát az illegális szerekről, addig folyamatos lesz a vásárlás a mindig frissülő webshopokon."

Mire elég egy év?

Szemelyácz János, az INDIT (Integrált Drogterápiás Intézet) Közalapítvány szakmai vezetője szintén csupán áthidaló megoldásnak tartja a C listát. Szerinte a szabályozás előnye, hogy időt ad a szakembereknek a szerek átvizsgálására. „Egy évre kerülnek a listára az anyagok, ez az idő pedig elegendő lehet arra, hogy megvizsgáljuk ezen szerek élettani hatását. Hiszen az egyik legnagyobb probléma, hogy a fogyasztók, és gyakran mi, orvosok sem tudjuk, hogy mit vesznek be, milyen rövid vagy hosszú távú hatással bírnak a szervezetre ezek az anyagok. Egy év alatt valósabb információt kapunk majd, például a dizájner drogokról is" – nyilatkozta az addiktológus.

Szemelyácz János szerint a C listán kívül is akad még bőven tennivaló, de már az is nagy eredmény, hogy sikerült korlátozni a drogok szabad piaci forgalmazását, aminek köszönhetően „csökkeni fog az a tömeg anyag, ami elér a fiatalokhoz."

Ellenőrzés és listára kerülés

A kormány honlapján közzétett tervezet szövege szerint, ha a belföldi vagy külföldi forgalomban feltételezett új pszichoaktív anyag jelenik meg, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Országos Addiktológiai Centruma (OAC) megvizsgálja, hogy a szer, illetve a vegyületcsoporthoz tartozó anyag megjelent-e Magyarországon. Azt is ellenőrzik, hogy rendelkezik-e legális, különösen gyógyászati felhasználással, fennáll-e az anyag, illetve a vegyületcsoporthoz tartozó anyag visszaélésszerű használatának kockázata. Amennyiben igen, az OAC kezdeményezi a feltételezett új pszichoaktív anyag felvételét az 1. melléklet C jegyzékére.

A tervezet 1. mellékletében szereplő anyagokkal végzett tevékenység ellenőrzését az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH), valamint a rendőrség, az export, import, transzfer és tranzitszállítások folyamatos és utólagos vizsgálatát a vámszerv, az egészségügyi szolgáltatóknál a szakmai felügyelet keretében a tiszti főgyógyszerész, ezen kívül a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve végzi.


Előzmény

A Nemzeti erőforrás Minisztérium tavaly augusztusban jelentette be, hogy elkészült az új nemzeti drogstratégia tervezete, amelyet a tárca a drogstrategia.hu weboldalon nyilvánosságra hozott. A tervezet széles körű egyeztetése a nyár végén kezdődött el.


A szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkárság a 40 oldalas dokumentum közzétételekor azt hangsúlyozta: a stratégia a fiatalok testi és lelki egészségfejlesztésére, a családok megerősítésére, a közösségek megtartó és formáló erejére koncentrálva kívánja erősíteni a megelőzést, de nem feledkezik meg a kábítószerfüggőkről sem.


A dokumentumból az is kiderül, hogy jogszabályban tiltanák meg a függőséget okozó szerek bármilyen formában történő reklámozását és népszerűsítését, továbbá fokozottan ellenőriznék a kábítószer-fogyasztást kedvező színben feltüntető internetes tartalmakat.

 

Forrás, és teljes cikk: http://fn.hir24.hu/itthon/2012/02/14/gina-nem-jon-tobbe-hazhoz/